Folyosók

*olga lép ki a szobályából, és megpillantja a pukedliző ismeretlent, és egy lányt*
-Szép jó reggelt mindenkinek*köszön hangosan, és rámosolyog az ismeretlen hölgyre*

*A pukedlire pukedlivel válaszol, majd Joycra néz. Érdeklődve hallgatja a mondókáját. Való igaz kevesen járnak erre*
- Olga korovjova*teszi hozzá bemutatkozva a grófné felé*
- miért kell neked egy szellemlény segítsége?*kérdezi, de a hangján nem igen lehet hallani., hogy majd megöli a kíváncsiság. Csak az ujjainak mozgatása árul el belőle valamit*

*Az albínó lűány hirtelen sápadtabb lesz, és a foylosó hideg levegőjéért kapkod, mintha légszomja lenne*
-Bohóc ruhában volt, és Albertnek hívják? *kérdezi nagyon nagyon rosszat sejtve. Hirteen megjelentek előtte a régi képek, és egy furcsa, rossz érzés fogta el*
- Mondd hogy nem ő volt az!*kérte a lányt, szinte esdeklően, mert nem akarta hallani az igazat. Hogy a kis gonosz törpe még mindig itt lehet az iskolában*

*Úgy érzi forog vele a világ, és muszálj leülni. de a padig már nincs ereje elmenni, ezért csak lerogy a fal tövébe, egy pillanatra az arcát is eltakarja*
- Ura Isten!*nyögi~hogy volt képes ez a dög... megölt egy elemsitát~
*a gondolatok csak úgy kavarogtak a fejében, nem tudta mihez kezdjen.*
- nekem rémlik valami*kezdte bizonytalanul*- engem is megfenyegetett... de olyan régen történt már...*és hirtelen elönti a pulyklaméreg. Hogy a feszültségét levezesse belecsap ököllel a falba*
- fene!*sziszegi, és a szellemhölgyre néz*
- Ön talán tud segíteni. valami régi dolgot keresünk, ha jól emlékszem. joyce! ha nem bánod veled tartok!*mondja eltökélten, és eltántoríthatatlanul*

-persze, bocsána*mondja, mert igaza vana szellemnek. ha eltöri a kezét, azzal nem segít senkin. Annak viszont örül, hogy Joyce megtakarított neki némi plusz munkát. Ugyanis, eddig a pillanatig eszében nem volt az Albert-üggyel foglalkozni*
- erről még nem hallottam*mondja csodálkozva, mikor az árnydalnok lány elmondja mire jutott*
- de miért lehet neki olyan fontos az a nyavalyás nyakéánc? Talán valami különleges képességgel ruházza őt föl?

*Biccent ő is elraktárizta az információkat*
-Persze Joyce, majd küldj egy levelet*kiáltja a távozó lány után*
-Grófné, ha nem haragszik, nekem is mennem kell* meghajol a szellemlény felé, és ő is távozik, hogy összeszedhesse a gondolatait*

*Kilép a folyósora minden ajtot nézeget néhol be is nyít* ~Vajon merre lehet a konyha?? ~ *Meg találja és eltünik a folyósorol*

*Lekváros a szája széle kezében még kétt lekváros kenyér....igy megy végig a folyóson *~Vajon merre lehetnek a szoba társaim?? már kezdem öket hiányolni.... olyan rosz igy egyedül.~ *Meg áll és ki tekint az ablakon közben majszoja a lekváros kenyeret* ~Mien szép idő van... jólenne ha lehetne itt lóvagolni... ki kéne menni az udvarra...~ *elfogyót egyik lekváros kenyere majd meg törli száját és az udvar felé vezsi az íraányt.*

*Kibattyog a bűbájtan teremből könyvébe méllyedve járja a folyosókat. Tudja hogy könnyű eltévedni, de most különösebben nem érdekli. Miután már vagy egy negyed órája sétálgat ide-oda egy kicsit elszakítja magát a könyv legizgalmasabb részétől és körbetekint. Még nem is igazán tudja hova akar menni*
~Meglátogathatnám Jennyt~
*Jut eszébe. A koritanárral már úgyis egyeztetnie kéne hogy mikor tud tovább tanulgatni. Pálcáját előveszi és megpöccinti a falat. Megjelenik egy sötét, szűk folyosó néhol fáklyákkal megvilágítva. Reménykedve elindul rajta, hátha a hálók felé vezet*

*Leszór sok morzsát majd elvonul és várja hogy néhány egér megjelenjen,néhány perc múlve sok egér mászkált a folyosókon*~hogy kapjam el őket?Áh megvan!
-Immoblius!Immobolius!Immobilius!Immobilius!Immobilius!Immobilius!
*erre megdermedtek az egerek ,Klowna fogott egy dobozt és bepakolta őket oda,majd a szobájába ment megetetni hollóját!*