Fehértigris

*Pár napja csak bent punnyadozik. A kártyázást ma is hamar megunja. Amikor meghallja hogy az eső ütemesen kopog az ablakán rögtön kinyitja. Imádja az esőt. Legaább fél óráig csak hallgatja az esőt és nézi az elázott tájat, aztán úgy dönt ideje kimozdulni. Fölvesz egy vastag pulcsit meg a köpenyét és elmegy sétálgatni*

*Úgy dönt a szokásos unatkozás helyett megint megpróbálja bepótolni a lemaradásait, de most a gyakorlati részt. Az ágya mellett lévő éjjeliszekrényben keresgél valami után, amin gyakorolhat, és sok keresés után rá is akad egy gyűrűre. Egyszerű bizsu, műanyag, lila kővel a közepén. Már elég régóta megvan neki csak sosem hordta.*
~Nem is tudom minek pakoltam be. Mindenesetre most tökéletes lesz~
*Az ujjai között forgatja, majd lerakja a földre az ágyától nem messze, és ő is leül vele szemben. A pálcáját a jobb kezében tartja és a gyűrűre mutat vele.*
-Baziteo!
*Semmi sem történik. Cass újra megpróbálja és mégjobban koncentrál de semmi. Csak akkor jön rá hogy elfelejtette a pálcamozdulatot. Újból próbálkozik, s most az ige kimondása után pár centivel felrántja a pálcája hegyét. A pici gyűrű növekedik egy kicsit, de szinte észre sem lehet venni a külömbséget. Cass nem éri be ennyivel, tovább gyakorol. Szeretné ha egy kicsit látványosabb lenne a változás.*
-Baziteo!
*Megint felrántja a pálca hegyét, és a gyűrű megint nagyobb lesz. Még mindig elfér a lány öklében, de azért látható a változás. Megelégedik ennyivel, és a többi igét kezdi gyakorolni. A megnövesztett tárgytól kicsit messzebb kúszik, hogy a pálca ne érjen hozzá*
-Reducio!
*Az ige elhangzása után lefelé suhint a pálcájával. A bizsu most egyből visszanyeri eredeti méretét. Még a harmadik igét is szeretné gyakorolni valami növényfélén, de ilyen nincs a szobában. A gyűrűt zsebre téve leindul az udvarra*

*Elég kócosan érkezik, a tegnapi ruhájában. Gyorsan lezuhanyzik és átvesz egy melegítőt meg egy sima világoskék pólót. Megfésülködik és összefogja lófarokba a haját. Lehuppan az ágyra, nem szeretne visszamenni a betegszobába, különösen miután megitták a bájitalt Jennyvel. Kínos lenne találkozni a gyógyítóboszival. Elfekszik az ágyon és a plafont bámulja. Sokáig így marad aztán eszébe jut valami. Felpattan és a szekrényhez megy. Kinyitja, s meglátja az Arnuil bábut, akiről meg is feledkezett. Kicsit odébbtolja, a ruhákat is félrehúzza és kiveszi a mögöttük rejtőző óriási macit. Majdnem akkora mint ő maga. Na igen, odavan az ilyenekért. Kuhúzza a medvét hogy utána be tudja csukni a szekrényt. A macit az ágy alá rejti, és lefekszik pihenni.*

*Ásítozva nyit be a fehértigrisbe. Gyorsan lezuhanyzik és átveszi a pizsijét. Megeteti a peléjét, és már éppen lefeküdne amikor eszébe jut a múltkor az ágy alá dugott óriási plüssmaci. Kihúzza a macit a rejtekhelyéről és az ágya mellé támasztja, majd elalszik*

*Kopogtat ugyanis kiderült hogy amaóriája szörnyű de sebaj!*
Kitesz egy cetlit:"Cassidy!Köszi a jegyzeteket és ha van kedved egyere át a Szibériai Tigrisbe és segíts megírni a házikat!Amaya"
~ÍGy ni!~

*Tegnap sokáig forgolódott, elég későn aludt el. És ahogy az lenni szokott elég későn is kel fel. Felül az ágyon és nagyot nyújtózik, közben az éjjeli szekrényen álló órájára néz.*
~ Már tizenegy múlt? ~
*Rendberakja az ágyát és egy gyors zuhany után már ki is lép a szobából*

*Kopogtat és várja Cassidy-t*

*Pár perccel a kopogtatás előtt érkezett vissza a sportcsarnokból. A korikat az ágya alá rakja, és az óriási plüssmaciját elrejti a szekrényben. NEm szeretné ha valaki meglátná. Kinyitja az ajtót aminek a másik oldalán Amaya áll. Derűsen köszönti*
- Szia! Mi járatban errefelé?
*Beinvitálja a vendégét a szobába, és lehuppan az ágyára*

-Szia!Nos arra gondolotam hogy megírhatnánk a bűbájtan órára nem?-
*Kissé fél attól hogy idiótának hiszik*

*Feláll és egy apró tálkát húz elő, amit megtölt pele-kajával. A peléje rögtön kibújik az ágy alól ahol éppen készült megrágcsálni Cass kölcsön-koriját. Miután teletömte magát felugrik a lány vállára. Cass mosolyogva visszaül az ágyra*
- Hát, ha szeretnéd.. De nem akarsz inkább körülnézni?
*Már úgyis elég régen járt néhány helyen, szívesen megmutatná Amayának a kastélyt*

-Óh a házi ráér akkor menjünk majd ebédelni..és képzeld!Tegnap sültkrumplival a számban aludtam el!^^-

*Elneveti magát ahogyan elképzeli Amayát sültkrumplival a szájában aludni.*
- Rendben, én ma reggel voltam ott.
*Föláll és Amayát bevárva elindul az étkezőbe*

-Oké^^-

*Eléggé fáradtan lép be, de boldogan. Nagyon tetszett neki a kis kiruccanás. A peléje kipárnázott kosara mellé lerakja a szundikáló törpegolymókja ketrecét. Kinyitja a ketrecet és belerak egy párnát, aztán becsukja. Az édességeket rejtő szatyrot is lerakja a földre, s az eddig majszolt nagy tábla csokoládét ki is veszi belőle, hogy megehesse. A húga ajándékát is kiturkálja, az asztalra rakja, aztán leül levelet írni. Beszámol a túráról meg mindenről ami azóta történt vele hogy utoljára írt. Egy kicsi dobozba rakja az összecsavart levelet, a húga ajándékával együtt, a madárposta toronyba rohan hogy elküldje, aztán visszajön és olvasgatni kezd, s közben néha kinéz az ablakon a szállingózó hóra. Imádja a telet*

*kopogtat*
-Helló!Amaya vagyok!-

*Éppen zuhanyzik amikor kopogtatnak. Gyorsan fölvesz egy fekete csillogó topot amin egy fehér kínai jel virít, és a székén heverő farmerjába is beleugrik. Haját egy törölközőbe csavarja, úgy nyit ajtót. Valahogy sejtette hogy Amaya lesz. Egy mosollyal az ágyára mutat*
- Szia! Ülj csak le. *Ha a lány besétál becsukja az ajtót és az óriási plüssmacihoz lép amit kivett az este a szekrényből. Most nem dugja el, a lány már valószínűleg így is meglátta. Odarakja a falnál lévő párnával kibélelt kosárhoz, ami természetesen a peléje "ágya" és kiveszi az az mellett heverő szintén kibélelt ketrecből az össze-vissza ugráló golymókját. Leül az ágyra, s törökülésben simogatni kezdi a golymókot.*
- Hogy s mint?

-Köszi jól!-
~Jajj miért ilyen kedves velem???~
-Amúgy van kedved menni valahova és közben elmondhatnád miért mentem föl a szobámba...ugyanis valahogy olyan ködös..mit szólnál ha elmennénk ebédelni???Éhes vagyok!Te nem?-

*Elengedi a ficánkoló golymókot hogy mehessen amerre akar. Egy ideig követi a szemével miközben összebarátkozik a peléjével aztán hátra sem nézve válaszol Am-nek*
- Persze, mehetünk. Csak megszárítom a hajamat. *Besiet a fürdőbe. Hamar készen lesz. Egy kicsit még nyirkos a haja, de szinte észre sem lehet venni.*
- Hogy tegnap miért mentél a szobádba? Nem lehet hogy aludni? *Elvigyorodik. Aztán eszébe jut az igazi ok és kicsit aggódó haggal, komolyabban folytatja*
- Nem, már emlékszem. Megszédültél... Most nincs semmi bajod? * Kérdi homlokráncolva. A legvékonyabb narancssárga pulcsiját fölkapja magára, és Amaya oldalán elindul az étkezőbe. Mielőtt becsukná az ajtót a peléje még éppen kisurran és utánuk siet Amayára ugorva*

-Jajj!Hehe!Amúgy köszi jól vagyok de már tényleg induljunk!Kyuubi gyere utánunk!-
*És kedvesen mosolyog Cass-re*