Vadőrlak

*Lassan, elgondolkozva sétál a vadőrlak felé. Fejében még mindig a bájital hozzávalókat sorolva.*~Még mindig nem jut eszembe......, bezoár, bezoár egyáltalán mi vagy te? Állat? Növény? Kő? Vagy mi? Kellett nekem aludni. Anyám is megmondta, már, hogy nem lesz ennek jó vége. S tessék, nem igaza lett?! Mindegy, azért a mérget elkérem.~*fejezi be magában. Félrehajtja az utolsó ágat is az útjából, majd aházhoz sétál és bekopog.*

-Jó estét. - *köszön illedelmesen. Kicsit félénken beljebb lép, majd amikor a vadőr hellyel kínálja, elfogadja azt és leül. Gyorsan körbepillantva, szemügyreveszi a házikót. Kellems, otthon hangulata van és ez kissé megnyugtatja.*
-Igen, a bájitaltan professzor azt adta házinak, hogy készítsük el a kigyóméreg ellenmérgét. Ehhez szeretnék kigyómérget kérni, mert az ellenszerhez szükség van rá, mint komponensre.*fejezi be, a vadőrre pillantva.

-Igen, lenne....*kezd bele nagy nehezen.*-Az az igazság, hogy kicsit figyelmetlen voltam az órán és nem jegyzeteltem fel, mi is az a bezoár.... És hát azt se tudom, hol kersem.. Szóval, ha esetleg tudna segíteni azért nagyon hálás lennék. -* mondja el csendesen*
-És lenne még egy kérdésem.*teszi hozzá gyorsan.* -Ön melyik állaton próbálná ki a mérget és az ellenszerét?

-Nagyon köszönöm*mosolyodik el és átveszi a hozzávalókat.* -Igazából, azt hittem a növényekért a Füveskertbe kell mennem. De így sokkal egyszerűbb. Köszönöm mégegyszer.-*fejezi be*
-Viszont látásra* teszi hozzá és elindul viszza az iskolaépület felé.*

*Megáll az ajtó előtt bekopog és reménykedve várja hogy itthon legyen a Vadőr mert már rég óta megakarta csinálni a Bajitaltan házit*

*Ann a vadőrlakhoz érkezik a kis párducával a bájitaltan házi miatt.*

*Mivel nem kapott választ ezért visszasétál hogy megnézze Jennyt*

*Mosolyogva sétálva közeledik a Vadőrlak felé, és nagyon reméli, hogy gazdáját otthon találja.Szüksége lenne egy kis segítségre, bár a segítség a bájitaltan házi elkészítéséhez valószínűleg nem tartozik a Vadőr profiljába.Egyre közelebb ér a vadőrlakhoz, már látja ahogy a ház kéményéből komótosan száll fel a füst. Így adva hírül a közeledőknek, hogy a lak ura otthon tartózkodik.*~Talán mégis szerencsém lesz.~*Motyogja magában és óvatosan felsétál a lépcsőn és megáll a vadőrlak ajtaja előtt.Nagyot sóhajt és bekopog és várja a hatást.*

*Hosszú kabátban, mocsárzöld kordban és egy fekete, kötött pulcsiban jelenik meg az albínó lány. Derékig érő fehér haja két laza coffban összefogva lóg, lustán lengve az elemista után.*
~ Igen, ez lesz az! ~
*A kis házat meglátva egyfajta furcsa tudás keríti hatalmába, hogy ez biztos a vadőr lakja - női megérzés... félénken odalép, majd kettőt kopog.*