Fehér cápa

*Anaze fáradtan lépdes be a hálószobályukba. Körbenéz ltája, hogy a többiek mrá alszanak, így halkan felkapja pizsamályát ágyáróűlm, elmegy átöltözni, majd lefekszik aludni.*

*Anaze kikászálódik ágyából nagy nehézkesen.* ~Uhh.. vajon hány óra lehet? biztos elaludtam..~ *Elmélkedik miközben feláll és az ablakhoz sétál, és kinéz.* ~Áhh, annyira nemlehet késő.~ *Moslyodik el magában majd elmegy átöltözni, és kilép a szobájából.*

*Jack sétálgat be LLI óráról, ledobja a táskáját, majd az íróasztala előtt levő székre huppan. Előveszi a Bájital tankönyvet, meg a jegyzeteit, és pár dolgot kijegyzetel. Nem, ez nem házi, az órai anyagot már megtanulta, a mostani órás jegyzet pedig még a táskájában van. Önszorgalomból lett méregkeverő, és éppen jegyzeteit egészíti ki. Ezzel jelenleg remekül elvan, pennája serceg a pergameneken, miközben vadul jegyzetel és tanulgat, már jó előre, dehát ő márcsak ilyen szorgalmas, leglább is ebből a tárgyból. Miközben már egy fél oldalt körmölt le, felpillant, és kiles az ablakon. Hideg, enyhe szél fúj odakint. Jack pár pillanatig nézi a dolgokat, majd úgy dönt, elég volt a BIT-ből. Még befejezi az elkezdett italt, majd feláll a székből, és kutakodni kezd.*

*Hosszas keresgélés után végülis előtűnik a szekrény aljából, mert már odáig ment el a keresgélésben.* ~Mit tudnék megnöveszteni?~ *töpreng, majd az ágyhoz sétál. Végülis hatalmas ötletezések után visszatér az íróasztalhoz, és a fiókban kezd el kutakodni. Pár pillanat, és előhalászik egy kis kémcsövet.* ~Szép darab.~ *méregeti, majd letisztítja az asztalt, és a közepére helyezi a képcsövet. Megköszörüli a torkát, mikoris megpillant egy szöcskét a szeme sarkából az ágyán.*
-Baziteo! *mutat az ugró állatra, majd felrántja a pálcát. Ám a szöcske ugrik egyet, így Jack varázsa mellé megy. De ő nem olyan, aki egykönnyen feladja.* -Baziteo! *mondja ki ismét, üldözőbe véve a szöcskét. De a bűbáj megint nem talált. Jack megáll, koncentrál, pálcájával követni kezdi a mozgását az állatnak.* -Baziteo! *és végre eltalálja az állatot, mire az vagy háromszorosára nő.*

-Fene... *mondja magának a fiú, miközben egy pár számmal átlagon felüli szöcske ugrálgat a szobájában. Igazából egy átlagos Yorki testméretével rendelkezik, így Jack-nek nem kis problémát okoz, hogy egyrészt elmeneküljön előle, másrészt pedig az, hogy ismét eltalálja, vagy visszanövessze.*
-Reducio! *mondja, miközben suhogtat a pálcájával, de nem történik semmi.* -Pedig órán ment, és a másik is. A Baziteo... *mondja, majd sikeresen eltalál, és felrántja pálcáját.* -Ajvé.. *mondja, ugyanis a varázslat hat, és egy középméretű kutya nagyságával bíró szöcske kezd el a fiú szobájában ugrálni. Miközben Jack a megoldáson töri a fejét, kénytelen arrébb gurulni. Mikor biztonságban érzi magát, feltápászkodik. De közben szemeivel megint az állatot lesi. Nem éppen egy barátságos fajta, de mostmár a fiú sem az.*

-Egyszer csinálnék Bűbájtan leckét, és abból is ez lesz... Reducio! *kiáltja, miközben arrébb ugrik a szöcske elől, ami, úgy tűnik, a fiú ellen fordult.* ~Ilyen érzés lehet, ha a feltámasztott halott a nekromanta ellen fordul. Csak az nem ilyen kínos... Remélem senki nem nyit be.~ *gondolja magában, miközben koncentrálni próbál.* -Reducio! Ne! Vigyázz az asztalokra, te dög! *kiáltja, miközben a pálcamozdulatra meg a szörnyre koncentrál. Ám úgy tűnik, ezzel nem fog sokra menni.* -Reducio! *de az megint nem talál, túl nagy és fürge az állat. Jacknek lassan elege lesz, így fogja magát, és ő ugrik az állat felé.* -Immobilus! *mondja, miközben a szöcske felé száguld, és csuklómozdulatot tesz. Az állat erre megmerevedik, és leesik a padlóra, a fiú pedig hatalmas puffanással esik neki.* -Na végre te fenevad... *mondja magának, miközben feltápászkodik, majd az állatra szegezi a pálcáját.* -Reducio! *és a szöcske a felére zsugorodik.* ~Ez el fog tartani egy darabig...~ *mondja magában, miközben lehuppan az ágyra.*

*A szöcske lassan megmozdítja az egyik lábát, így Jack nem pihenhet sokáig. Letörli arcáról a verejtéket, majd feláll, és a szöcskéhez lép.* -Reducio! *felrántja a pálcát, az állat zsugorodik.* -Reducio! Reducio! *mondja ki egymás után kétszer, két pálcamozdulat, majd a lény végre eredeti méreteire zsugordik össze. Jack határozottan megfogja, és szépen kidobja az ablakon, az állat pedig lassan már újra ugrálgat.* ~Nincs szobanövényem. Mit növesszek meg?~ *töpreng el a fiú, miközben körbenéz a szobában. És akkor feltölik benne egy remek ötlet. Hosszas keresgélés után előmászik a táskájából, kezében egy daga maggal.* ~Kapormag! Mennyire is jó, ha az ember buzgólkodik a Bájitaltanban.~ *mondja mosolyogva, miközben kerít mellé valahonnan egy poharat, meg egy maréknyi virágföldet. A gyors elültetés és öntözés után leteszi a növényt az íróasztalra, majd szépen hátrább lép egy kicsit. Pihennie kellene, de nem akarja most feladni, úgyhogy inkább nekilát a varázsláshoz.*

-Bazilikum! *mondja, miközben pálcájával tesz egy jobb irányű kört a levegőben, de nem sok történik. Jack úgy dönt, most nem adja fel, inkább megint megtörli a homlokát, majd ismét elvégzi a pácamozdulatot.* -Baizlikum! *mondja ki, mire a kapor lassan növekedni kezd, ugyanis valami mintha át akarná törni a barna földfelszínt.* -Bazilikum! *mondja ki mégegyszer, majd a pálcamozdulat elvégzése után leengedi a fegyverét. Nézi a növényt, majd egy kicsit elkezd összepakolni, ugyanis a szöcske nem kis pusztítást végzett. Miközben összeszedegeti a jegyzeteit, nem figyel a növényre, ami közben töretlenül is növekszik. Jack ezután elmegy, hogy lezuhanyozzon, és átöltözzön pizsamába. Nagyjából 10 percig van távol, és mire visszaér, a növény csöppet megnőtt.* -Azta, hát mégiscsak sikerült valamelyest. *mondja magának, miközben a kapor már kilátszik a pohárból, meg a föld alól is.* -Bazilikum! *mondja ki Jack egy újabb pálcamozdulattal kísérve, mire a növény kicsit gyorsabb tempóban kezd el nőni. Jack szemléli a kaprot egy ideig, majd úgy dönt, hogy leírja a dolgokat. Vesz egy pergament, csinál egy gyors vázlatot, majd miután ellenőrizte, hogy a kapor nem fog éjszaka rátámadni, szépen lefekszik aludni.*

*Jack sétálgat be a szobájába, zsebe tele van mindenfélével. Odasétál az íróasztalához, és előhalászik egy dobozt. Abba szépen belepakolja a süteményeket a zsebéből, és mikor végzett, lefedi a dobozt. A zsebéebn tovább kutatva megtalálja a borostyánkövet. Előveszi, és becsavarja egy vörös kendőbe, majd bepakolja a fiókba.* ~Ezt későbbre teszük.~ *mondja magában, majd keres egy madárülőkét, és a szekrény mélyéről elő is halászik egyet.* -Na te csipogós, tessék, itt egy karfa, ezen aludhatsz. *mondja, miközben átteszi a denevért az alkalmatosságra. Ezután leveszi köpenyét, és felakasztja egy fogasra, majd beakasztja a szekrénybe. A denevér halkan csipogva átröppeng a fiú karjára.* -Hékás, nem élheted le itt az életedet... Na várj csak... *mondja, miközben előszedi köpenyét, és ráakasztja a madárülőre. A denevért szépen átteszi oda, és úgy tűnik, az egyenlőre megnyugszik, sé elalszik. Jack megkönnyebbülten átöltözik pizsamába, majd lefekszik az ágyába.* ~Csak tudnám mihez kezdek vele...~ *mondja magában, majd másik oldalára fordul, és elalszik. Álmaiban elkísérik a zombik, és a halottak... És persze a Mester is ott van valahol...*

*Jack sétálgat be a szobájába, lepakolja a táskáját az íróasztal mellé, majd odasétál a szekrényhez, végül epdig kivesz belőle egy dobozt, amit letesz a földre.*
-Tartima! Tartima! Tartima! *mondja ki háromszor egymás után, miközben kör, majd X is háromszor megtevődik a pálcával mozdulat gyanánt. És akkor már 3 kicsi pók rohangászik a dobozban.*
-Nah, te csipogós, legyen ma jó napod. *mondja, miközben a denevér, aki még minidg a ruháján függ a fogason, felemeli a fejét, majd pár szárnycsapással levadász magának egy pókot.*
-Remek, ezzel akkor elleszel. Én meg mehetek nyugovóra térni, meg tanulni... *mondja, majd lehuppan az íróasztal mellé, elővesz egy pergament és egy pennát, majd írni kezd. Mikor végzett vele, beborítékolja, majd szépen kisétál a szobájából.* -Aztán minddel végezz! *a válasz scak egy adag csipogás, Jack epdig szépen becsukja az ajtót, majd lesétál a Házi Manók Titkos Konyhájába.*

*Jack visszasétál, le a Toronyból, majd mikor már leért, ellenőrzi, hogy nincs-e sehol pók, de se pók, se denevér. Utóbbi már alszik, szépen ott függeszkedik a helyén. Jack átöltözik, majd pizsamában nyugovóra tér.*

*Anaze a csöpőpet sem nehéz nap után lép hálótermükbe, már msotz eléggé fáradt, pedig nicns késő, dee hát ez van. Úgydönt le is fekszik hamar, nem kívántat ezúttal éjszakázni, előkapja pizsamáját, elmegy átöltözni, majd le is fekszik az ágyba.*

*Anaze érkezik a hálójukba, mosmtár kissé fáradtan, ám a gyönyörű este után, ez nem is csodás. Elindul, hogy megtege midnen esti dolgait, avagy megtisztálkodjon, átvedeljen pizsamába, és végül ágyába bujjon.*

*Anaze a teleporttal érkezik hálójukba.* ~Már nincs fél óra óráig.~ *Kicsit leül tanulni, átismételi az eddigi anyagot.*

*Emily kopog be a szobába, bár tudja, hogy ez egy fiúszoba, de reméli nem zavar. Majd Anazét szeretné megkérdezni, merre van a bűbájtan terem. Még nem járt ott soha, és valahogy kiment a fejéből, hogy azt is meg kéne tudni. Így hát gondolta, a fiú főprefektus, tőle nem ciki ezt megkérdezni. Minden esetre nem szórakozik tovább, és benyit*

*A kopogásra felkapja a fejét.* ~Ki lehet az ilyenkor?~ *Fut át a fején a kérdés.* ~Ha akar majd úgyis benyit.~ *És úgy is lett, Emily nyitott be az ajtón, Anaze felpattan és ksözönti.* -Szia, miben segíthetek?

-Bocsi a zavarásért, Emily vagyok, és azt szeretném megkérdezni, merre van a bűbájtan terem. Tudod még nem voltam ott. Aztán annak a felkutatására már nincs időm. *Ránéz órájára*
-Meg hát 5 perc és kezdődik az óra. Vagyis már annyi sem. Úgyhogy megmondanád merre kell menni?

*Anaze elmosolyodik a problémán, és eszébejut menynit tartott szenvendi megtalálni első óráit.* -Persze, hogy segítek, úgyis énis épp menni készültem.* Azzal gyorsan elpakolja az íróeszközét, tintáját, és pergament is.* -Mehetünk?

-OKÉ. Menjünk. *Azzal kilépnek a folyosóra, és egyenesen a bűbájtanterem felé veszik útjunkat, természetesen Anaze vezetésével.*

*Jack sétál be a szobába, leteszi a táskáját az íróasztal mellé, majd talárját leteríti a fogasra, és füttyög párat. Valahonnan halk csipogás hallatszik.*
-Tartima, Tartima! *két kör, két X bele, és máris egy kisebb dobozban pókok kezdenek el mászkálni. Szám szerint kettő. Ekkor valami hirtelen lecsap rájuk, az elő már meg is halt. Miután ezzel végzett a lény, a második is hasonló sorsra jut. Jack nyújtózik egyet, majd leül az íróasztal elé. Nemsoká egy denevér csimpaszkodik a kezén.*
-Te vacsiztál, akkor most én tanulok. *mondja a denevérnek, miközben simít rajta egyet, majd kerít egy kisebb darab gyümölcsöt, hogy azt majszolja, amíg a fiú próbálja pótolni a BBT órát, amit elmulasztott. Miután végzett a tanulással, elmegy lefeküdni.*