Könyvtár

*Katharina az órákról jöve vissaviszi a Boszorkányok és tündérekről szóló könyvet aztán a varázsigés könyvek irányába megy abból az IDŐVARÁZSLÁS cimü könyvet keresi*Mikor kikeresi látja már csak ócska könyv!!!*Mégis odaviszi és kikölcsönzi.

*Katharina vissaviszi a könyvet.*

* Bár még igencsak újnak számít Evan a Varázslóképzőben, valahogy sikeresen rátalált céljára: A könyvtárra. Tudásszomját néha-néha könyvvel csillapítja, eléggé közismert a könyvtárokban. Mindig egy csendes helyet szokott választani: Egy sarkot, ahova behúzódhat, és bármiről olvashat. Otthonosan mozog ebben a könyvtárban is: Rögtön kiszúr egy elrejtett sarkot, a szemközti polcról levesz egy könyvet, magá alá húz egy széket, s olvasni kezd. *

*Katharina belép a könyvtárba és megpillantja a két embert.*-Sziasztok!*-Köszön és odamegy.-Ki ez a fiú ?-Kérdi élesen és mosolyog.*

* Evan ( bár eléggé megzavarták olvasás közben ^^ ) hajlandó odanézni az ismerős hang forrásához. Kérdőn a lányra néz, majd annak a kezére. Tekintetéből valami olyasmit lehetne kiolvasni: ,, Ha azt hiszi ez a pióca, hogy kezet foghat velem, akkor én egy csótány vagyok. ". De e helyett mosolyog egyet, kezet ráz a lánnyal ( bár tényleg elég szokatlan, hogy lány és fiú kezet ráz ^^ ). *
- Szervusz. Evan Alexis, szintén árnydalnok. Pénteken érkeztem.
* Mondja, majd fürkészni kezdi a lányt. *
~ Szóval ő az, aki az udvaron volt. ~
* Gondolja, majd elveszi a kezét. Számára igencsak különleges könyvet tekint meg a magasban, s lehetetlenség lenne, hogy elérje. Egy Invito-val elintézi a dolgot. *

Aha!-*Kiált fel Katharina,de nem szól semmit.*-Jasmin,nem jössz velem,a könyvtároshoz?*-Kérdi gyorsan,hogy elterejje a figyelmét Evanról.*

*Katharina meg köszörüli a torkát!-*Mi,muszáj?!-*Fordul hangosan,de szinte már kedvesen Jasminhoz, és hozzáteszi:-Jó prefinek leenni Vagy főprefinek?*-Kérdi vonakodva.*

* A hirtelen jött lányra néz. *
- Ne zavartassátok magatok.
* Majd Jasre. *
- Nyugi, nem fogok eltévedni.
* Mosolyog. *

*Katharina hálás a sorsnak Evan válaszáért!*

*Túl gyorsan jönnek neki a dolgok, nem tud lépést tartani.
- Miről van szó?* kérdezi végül.*- Prefinek lenni? Háát felelősség!*válaszol arra amire tud, de a többit nem érti.
~ Lehet, hogy hagyni kellene ezt a fiút olvasni...lehet, hogy nem lenne kedve jönni...de hová is?* bizonytalanodik el mégjobban.
- Most tulajdonképpen hová megyünk?* kérdez újra.*- Evan nem szeretne velünk tartani?* néz arrafelé udvariasan, hátha lenne kedve, ők meg szépen itthagyják. Hát akkor meg mit érne a prefiség, ha nem foglalkozik a diák társaival?*



//Katharina zavaros az ügy. Nem hiszem hogy ismerik egymást meg egymás nevét!XD Be se mutatkoztunk!//

Hagyd csak!-*Mondja félvárról pedig a kavarodott lány szimpatikus számára.*A könyvtárosnénihez tudod!?*-Teszi hozzá,minthe egy aranyos kisbabával beszélne!*Te ,prefi!-*Teszi hozzá már rendesen mosolyogva.*~Ez jól megkavarodott!

- Bocs emberek, nekem most mennem kell. Majd még talán találkozunk! Sziasztok!*reménykedik. Sajnos useres problémák miatt nem tud tovább maradni, ezért gyorsan kisétál a teremből.*


// Katharina itt nincs könyvtáros néni na csáó nekem mennem kell!//

Szia!-*köszön és vissaviszi a könyvet és ő is elmegy.*

* A fél-óriás életében először lép be a könyvtárba és amint körbepillant egyszeriben még ő is kicsinek érzi Magát annak hatalmas méretei miatt. Elámul a rengeteg felhalmozott könyv láttán, el sem tudja képzelni mennyi tudást rejthetnek. * ~ Biztosan többet, mint amennyit egy átlag ember ésszel fel tud érni. ~ * gondolja Magában, majd elhaladva Ms Sanders mellett beljebb lép a hatalmas csarnokba. Az első néhány percben egyre csak felfelé tekintget, amihez ő egyáltalán nincs hozzászokva, legalábis nem ennyi ideig, nem sokára bele is fájdul a nyaka. Végül pedig kiköt egy soron, ami különböző harcművészetekkel foglalkozik, valószínűleg a saját szaka vonzotta ide, az itt lévő kötetek címeit kezdi böngészni, végül pedig le is vesz egyet, ami a "Bot mesterei" címet viseli. *