Kékfátyol-vízesés

-Értem és tudsz már varázslatokat?Mert én igazából azért jöttem hogy gyakoroljak.Kéne tanuljak egy új varázslatot és már régen gyakoroltam a közelharcot.Szóval ha lenne olyan varázslat amit te tudsz és én nem akkor azt megtaníthatnád vagy fordítva.Benne vagy?

-Rendben akkor mit csináljunk?*Elszomorodik Isti a válasz hallatán de nem bőszül fel madj egyedül gyakorol egy pár varázsigét*

-Igazad van menjünk én is kezdek fázni.
*Miközben a kúria felé sétálnak Istinek akad egykis mondani valója*
-Rendben akkor mesélj egy kicsit a múltadról.Kérlek.

*Az újabb kérdésre igenlően bólint,hisz nem árt neki a változatosság.miután Josh felhúzza,ide vezeti Aurorát.A lány nem áttja el a száját a látványtól csak elismerően nézi a lezúdoló víztömeget és valamiért olyan megnyugtató számára ez a hely.Mosolyogva pillant a fiúra és megszólal:*
-Szép..Nagyon szép.Köszi,hogy elhoztál.
*Köszöni meg az utat,de nem tervezi hogy hamar távozik.*
-Mesélsz nekem magadról és a kúriáról?
*Kérdezi hirtelen ötlettől vezérelve,mivel meg akarja ismerni mind a fiút,mind a kúriát,újdonsült iskoláját.Nem igazán hallott erről az iskoláról,talán azért mert Walesben élt egy jó ideig.*

*Örül hogy a lány vele tart. Őt sem nyűgözte le a víz amikor először megpillantotta, mégis valahogy elnyerte a tetszését, és azóta újra megakarta nézni. És hát most itt áll Aurorával. Ledobja magát oda ahola múltkor ült, hátát ugyanannak a sima oldalú sziklának veti és várja hogy a lány is leüljön.*
- Nem sokat tudok mesélni magamról. Németországban születtem és nem ismerem a szüleimet. Nagyjából ez az élettörténetem.
*Félszegen elmosolyodik, amin még ő is meglepődik. Eddig most mosolyog csak igazán azóta hogy itt van.*
- És sajnos erről a helyről is csak annyit tudok hogy egy mágus suli. Nem fázol?
*Kérdi Aurorát mert elég hideg van. Ő ugyan nem fázik, de nem akarja hogy valaki miatta fagyjon meg*
-Te is mesélj valamit magadról!

*Végighallgatja a fiút,aztán ő is belefog.*
-Wales-ben születtem és ott is nőttem fel,de apám kutatásai miatt ebbe az országba kellett költöznünk,nekem meg ezt a sulit találták a legmegfelelőbbnek.
*Foglalja össze röviden,bár története nem ilyen rövid.*
-Hm..Kár..És a házunkról?A Holtak örei-ről?Én kérdeztem apámat,de ő sem tud semmit..
~Vagy nem akar tudni semmit..~
*Teszi hozzá magában és az álldogálás után ő is leül.*
-Nem fázok.Szerintem jó idő van.
*Válaszol,mikor a hajába belekap a szél.*

*Eddig szürke szeme egy pislogásnála alig láthatóan kékké változik. Végighallgatja sztorit és a kérdésre vállat von*
- Arról sem tudok semmit.
*Válaszol tömören.*
- Rendben.
*Ezt a fázós kérdésre mondja. Szeme a vízesésre tapad és hallgatja megnyugtató csobogását.*
-van kedved úszni?
*Csak akkor jön rá hogy ez nem a legjobb ötlet amikor már kimondta, de szemrebbenés nélkül várja a választ*

-Akkor nem lettem okosabb..Remélem majd beleszaladok az egyik tanáromba és ő felvilágosít..Meg ad egy szobát.
*Mormolja maga elé és a következő kérdésre kicsit elvigyorodik.*
-Szívesen..Egy probléma van:Nincs fürdőruhám..
*Böki ki végül és belenyúl a vízbe.Megállapítja hogy a víz jéghideg,de nem igazán zavarja.Nem árt az a megfázás.Végülis ruhában is úszhatna,mert a farmer nem úgy ázik át hogy közben át is látszik.A felsője vérvörös,tehát azzal sem lenne gond.Végignéz magán,majd a fiún,végül a vízesést veszi szemügyre.*

- Ruhában is fürödhedsz
*Látja hogy ezt az ötletet már a lány is fontolóra vette. Nem várja meg a választ, feláll és nekifutásból berobban a vízbe. A nagy ugrástól egy kis víz Aurorára is ráfröccsenhet ha nem vigyáz*
- Gyere!
*Integet, és lebukik a víz alá. Kinyitja a szemét és úszkál egy kicsit majd újra felbukkan. A víz tényleg hideg de most őt sem zavarja különösebben.*

-Végülis,nem lesz semmi baja egy kis víztől..
*Bólogat egyetértően,hisz őnem olyan lány aki félti a ruháját egykis víztől is,vagy valami.Nem zavarja ha tiszta víz lesz,sőt inkább élvezi a dolgot.Igaz,visszafogott de néha belőle is kibújhat a kisördög.Miután Josh beleugrik a vízbe,ő is követi a fiút,csak előtte ledobja a cipőit.Kisebb csobannással érkezik meg a vízbe és először lemerül,hogy megszokja a hideget.Mikor feljön a víz alól majdnem derékig érő haja körülötte úszik,a vérvörös póló pedig rátapad a lányra.*
-Nem is olyan hideg..
*Jegyzi meg elégedetten és újra lemerül a víz alá.*

*Az ő haja inkább csak rátapad a fejére mintha lenyalta volna.*
-Szerintem sem.
*Újra lebukik a víz alá és a másik partig elúszik, ahol Aurora nem láthatja. Kíváncsian figyeli a reakcióit, közben már sokadszorra rázza meg a fejét. Ha a lány nem találja meg mosolyogva visszaúszik hozzá és kiül a partra. Csak most veszi észre hogy lecsúszott a nyaklánca a vízben. Hirtelen visszaveti magát a vízbe és keresni kezd*

*Mikor a fiú újra lemerül,ő újra feljön a vízre és csodálkozva néz szét,de sehol sem látja a fiút.Újra lemerül,talán Josh még mindig a víz alatt tartózkodik,de ott se találja.Kicsit tanácstalanul néz a lezúdoló víz felé,mikor egy tompa csobbanást vél hallani,bár a vízesés miatt alig hallatszik.Arra fordul,de már csak a vízben eltűnő fiút látja.Mivel,már kezd fázni,ezért inkább kimászik a partra,oda ahol legutóbb üldögéltek.*
-Hideg van...
*Állapítja meg vacogva és újra a kis tó felé néz,de Josh még nem jött fel a felszínre.Talán történt vele valami?Nem hiszem.*

*Diadalittasan emeli a magasba a követ. Sokat jelent neki, ezért nem akarja elveszteni. Visszarejti a pólója mögé és fáradtan most már a parton sétál vissza Aurorához. Még hallja a megállapítását*
- Visszamenjünk? Nem vagy éhes?
*Megáll a lány melett és fölveszi a kardját amit mielőtt lemerült lerakott a földre. A lány körül sétálgatva várja a válaszát*

*Miután a fiú visszatér megnyugodva vacog tovább és mindkét kérdésre rábólint.*
-Menjünk..De,eléggé éhes vagyok.
*Toldja meg két mondttal a bólintásokat,majd vet egy furcsa pillantást a kardra,de nem teszi fel a magában megfogalmazódott kérdést csak meredten bámulja a fegyvert.*
~Vajon minek kell az a kard?Mi lehet annyira veszélyes hogy ezt hurcolja magával?A régi iskolámba nem kellett kard..Csak pálca,az praktikusabb is volt.Nem értem én őket..~
*Alig láthatóan megcsóválja a fejét és leugrik ülőhelyéről.Josh vezetésével visszatérnek a kúriába.*

*Ő is idetéved. Miután a délutáni túráját megtette ki sem mozdult. Mostanra visszavette a köpenyét és a kardját abban a reményben hogy úgysem találkozik senkivel aki kérdezősködne felőle. Ahogy a vízeséshez ér észreveszi Selene-t akivel még régebben találkozott. A felállítható bábut amivel gyakorolni akart ledobja a földre és ledobja magát a lány mellé*
-Helló!
*Köszön halkan miközben a vízre téved a tekintete*

*A másik lányt még nem vette észre annyira lefoglalta Selene, a vízesés és a gondolatai. Amikor Selene felé fordul ő is ezt teszi*
- Csak gondoltam lenézek. Azok közül a helyek közül amiket eddig láttam ez a legjobb. Én is régen láttalak.
*A kődobáláson csak magában mosolyog.*
- Semmi érdekes...
*Mondja, aztán eszébe jut valami ami mégis eléggé zavarja*
-Azon kívűl hogy még csak lányokkal találkoztam, kivéve egy fiút. Ennyire túlerőben lennétek?
*Most egy kívülről is látható halvány mosolyt ereszt meg a lány felé*
- Na és veled?

-Itt olyan embereket is vannak akiket Te nem kedvelsz?
*Ezt úgy mondja mintha el sem tudná képzelni. Félig ugratásból, félig komolyan. Még nem igazán ismeri a lányt de vele egész rendes*
- Értem.. Szóval ez egy átok. Ha lány vagy fiúkkal futsz össze ha fiú lányokkal.
*Halvány mosolya erősödik egy kicsit.
-Én még semmit sem pótoltam be. *Húzza el a száját. A tanulásból nem valami rossz, de egy ideig muglik között nevelkedett így nem sokat tudna mondani egy órán. Az pedig hogy bepótolja a lemaradásait eszébe sem jutott.*
- Majd egyszer tényleg utána kéne nézni a kardodnak*Tereli másra a szót. Amióta látta mindig a rúnákon jár az esze*